Ma van a 16. évfordulója Ayrton Senna halálos balesetének. 16 éve ilyenkor már halott volt. 16 év nem kevés idő. Ez a bejegyzés az ő iránta érzett tiszteletemet fejezi ki.
Ayrton Senna da Silva 1960. március 21-én született Brazília fővárosában Sao Paulo-ban. 4 évesen ült először versenyautóban. Versenyzői pályafutását gokarttal kezdte, mint a legtöbb Formula autós versenyző. 1983-ban megnyerte a Brit Formula3-as bajnokságot. 1984-ben a Toleman csapatnál debütált a Formula1-ben. 1985-ben a Lotus csapathoz szerződött, ahol három év alatt 6 futamgyőzelmet szerzett. 1988-ban a McLaren csapatnál próbált szerencsét. A korszak egyik legjobb versenyzője, Alain Prost lett a csapattársa. Hosszú és heves küzdelem árán megnyerte első világbajnoki címét 1988-ban. 1990 és 1991-ben is ő lehetett a világbajnok. A McLaren-nél töltött további években, annak ellenére, hogy rosszabb autót vezetett, futamokat nyert. és 1993-ban a világbajnokság esélyese volt, mégis másodikként végzett Prost mögött. Az 1994-es évadot az akkori domináns csapatnál, a Williams-nél kezdte. Ez év harmadik futamán a San Marinó-i nagydíjon balesetet szenvedett és életét vesztette.
Halála:
A 6. körben a versenyt vezető Senna a Tamburello-kanyart nem tudta bevenni, egyenesen a betonfalnak ütközött.Egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy Ayrton még él, azonban többet már nem mozdult. Voltak, akik már ekkor a legrosszabbra számítottak, és ez csak fokozódott, amikor elszállítása után vérnyomok voltak a kavicságyon. Senna halálát nem az ütközés, hanem a jobb szemébe fúródó, kerekestül leszakadt felfüggesztés-rúd okozta, megtalálva azt a néhány milliméteres gumírozott helyet, ami a sisak és a rostély között van. A versenyt hosszú időre megszakították, és a brazilt helikopterrel szállították a bolognai kórházba, hivatalosan 18 óra 40 perckor halt meg.
Halála miatt a brazil kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, temetésén sok autóversenyző jelent meg, köztük Alain Prost, Damon Hill és Emerson Fittipaldi is. A São Paulói Morumbi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az Imola után következő Monacoi nagydíjon a rajtrács első két pozícióját üresen hagyták, egy brazil és egy osztrák zászlót festettek rá, Roland Ratzenberger és Ayrton Senna előtt tisztelegve.
Az imolai tragikus hétvége után számos új biztonsági előírást vezettek be a Formula1-ben. A pályákat, köztük Imolát is átépítették, nagyobb bukóteret hagyva a kicsúszásokhoz. Brazíliában sok fontos utat neveztek el róla.
162 futamon indult el. 65-ször várhatta a rajtot az első rajtkockából. 41-szer nyert futamot, 80-szor állhatott a dobogóra. És 19-szer futotta meg a verseny leggyorsabb körét.
Az 1994-es San Marinó-i nagydíjon Senna megdöbbent az osztrák Roland Ratzenberger halálos balesetén. Ragaszkodott ahhoz, hogy kimenjen a helyszínre, hogy lássa, mi történt. Azt, hogy gondolatban a versenyre koncentrált-e a vasárnapi futam megkezdése előtt, már sohasem fog kiderülni. A versenyen, egy nappal később ő is életét vesztette. Senna halála után kiderült, hogy több millió dollárt adományozott a vagyonából gyermekeknek, jótékonysági intézményeknek. Ayrton Senna tiszteletére 2004-ben dokumentumfilmet készítettek ,,The Right to Win” címmel, ahol – többek között – Frank Williams is felidézte Sennával kapcsolatos emlékeit: „Ayrton nem mindennapi ember volt. Tulajdonképpen nagyobb ember volt a kocsin kívül, mint benne”.
Egy, az emberi nagyságát bizonyító tárgyat a halála után találtak meg. Amint a pályabírók megvizsgálták a versenyautójának a maradványait, találtak benne egy betekert, vérrel átitatott osztrák zászlót. Győzelmi zászlót, amit az osztrák Roland Ratzenberger tiszteletére szeretett volna felemelni a verseny végén, aki az előző nap halt meg.
Egy 2010-es felmérés alapján mind a szurkolók, mind a pilóták őt választották minden idők legnagyobb Formula 1-es pilótájának.
Ez így van ő a legnagyobb Formula 1 -es pilóta. Ő is volt és ő is lesz. Ehhez kétség sem fér. Bár élőben versenyezni nem láthattam, csak videókból ismerhettem meg, mégis nagyon nagy mértékű tisztelettel és csodálattal nézek fel rá. Ha azon a versenyen 1994. május 1-jén nem csapódik a falnak, akkor talán még ma is él. Akkor talán '94-ben is világbajnok lett volna. De sajnos nem így lett, Ayrton sajnos meghalt és ezt már nem lehet visszacsinálni. Olyan versenyző és ember nem lesz még egyszer, amilyen ő volt. Bár gyermeke nem született egyik kapcsolatából sem, nővére gyermekeit nagyon szerette. És tessék Bruno-ból is Formula 1-es pilóta lett. Biztosan nagyon büszke lenne rá, és biztos vagyok benne, hogy büszke is.
Mialatt ezt leírtam bevallom többször is könnyes lett a szemem. Dehát kinek ne lenne az, ezt olvasván? Ayrton emléke soha nem fog meghalni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése